Hogyan ismerhetők fel a pénzügyi nehézségek korai jelei az üzleti partnereknél?

Az üzleti kapcsolatok alapja a bizalom – azonban a bizalom önmagában nem elegendő a nyereségesség megőrzéséhez. Ha egy vevő nem fizet, vagy egy beszállító a szerződés teljesítése közben válik fizetésképtelenné, annak következményei gyorsan végiggyűrűzhetnek a vállalat működésén. A versenyelőnyt az jelenti, ha időben felismeri a pénzügyi nehézségek korai jeleit – még mielőtt azok kifizetetlen számlákhoz, az ellátási lánc akadozásához vagy sürgős válságkezeléshez vezetnének. 

Ezek a figyelmeztető jelek jelen vannak – ha tudja, hol keresse őket. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan ismerheti fel ezeket, és hogyan alakíthat ki egy hatékony stratégiát a kockázatok nyomon követésére.

Kevés vállalat omlik össze teljesen váratlanul. Legtöbbször már jóval a tényleges válság előtt megjelennek az árulkodó jelek – legyen szó elmaradt fizetésről, késedelmes beszámoló benyújtásáról vagy gy apró viselkedésbeli változásról. Ezeknek az időben történő felismerése lehetőséget ad a megelőzésre: felülvizsgálhatjuk a kockázatot, módosíthatjuk az üzleti feltételeket, vagy akár egy teljesen új irányt szabhatunk a kapcsolatnak.

A leggyakoribb figyelmeztető jelek közé tartoznak: 

A hitelképesség romlása

Lassú vagy rendszertelen fizetési magatartás

Csökkenő likviditás, fizetőképesség vagy nyereséghányad 

Megnövekedett jogi vagy adminisztratív események száma

Változások a tulajdonosi körben, a vezetésben vagy az üzleti stratégiában

Emelkedő szektor- vagy országkockázat

Késedelmek a pénzügyi eredmények benyújtásában vagy közzétételében

Egy-egy jel önmagában talán nem tűnik jelentősnek. Ám ha több ilyen figyelmeztetés egyszerre jelentkezik – vagy hirtelen, szokatlan módon történik – az komolyabb problémára utalhat, amely alaposabb vizsgálatot igényel.

Az intuíció hasznos lehet, de ha valódi bizonyosságra és megalapozott döntésekre törekszünk, elengedhetetlen, hogy megbízható adatokra építsünk. Egy üzleti partner pénzügyi helyzetének megítélésére a leghatékonyabb módszer a több forrásból származó, strukturált és naprakész információk elemzése. Az átfogó, holisztikus szemlélet sokkal többet elárul, mint bármelyik egyedi mutató önmagában.

Az alábbi kulcsfontosságú információtípusokra érdemes támaszkodni: 

Hitelképesség és kockázati szintek

Ez mutatja meg, mennyire valószínű, hogy egy vállalat fizetésképtelenné válik. Az értékelés alapja a pénzügyi stabilitás, a múltbéli teljesítmény, a fizetési magatartás, valamint az iparági sajátosságok és trendek. A stabil vagy javuló kockázati szint általában bíztató jel, míg egy hirtelen negatív irányú változás jó okot ad arra, hogy újraértékeljük a helyzetet.

Érdemes figyelemmel kísérni a legutóbbi leminősítéseket, a tartósan, és szokatlanul alacsony kockázati értékeket az iparági átlaghoz képest.

Fizetési magatartás

A partnerei továbbra is időben fizetnek? Ha a fizetési határidő 30 napról 45 napra tolódik, az önmagában talán nem tűnik aggasztónak — hacsak nem válik rendszeressé. Az átlagos fizetési idő változása, a gyakoribb fizetési emlékeztetők vagy a részleges kifizetések mind utalhatnak likviditási nehézségekre.

Érdemes figyelemmel kísérni a fizetési késedelmeket a korábbi gyakorlathoz képest, az eltérő fizetési magatartásokat más beszállítókkal összevetve, és a késedelmes fizetési indexet (ha elérhető). 

Pénzügyi beszámolók és mutatószámok

Az éves és negyedéves pénzügyi eredmények továbbra is kulcsfontosságúak, hiszen jól tükrözik a vállalat fejlődési irányát. Az olyan mutatók, mint az adósság/tőke arány, a likviditási ráta vagy az eszközarányos megtérülés, korai jelzéseket adhatnak a likviditási nehézségekről vagy a jövedelmezőség romlásáról.

Érdemes figyelemmel kísérni a bruttó árrés csökkenését, a magas adósságszintet gyenge cash flow mellett, és a működőtőke negatív irányú alakulását.

Szektor- és országkockázatok

Egyetlen vállalat sem működik elszigetelten. Még a jól irányított cégek is nehézségekbe ütközhetnek, ha az iparáguk hanyatlani kezd, vagy ha az ország, ahol működnek, politikai vagy gazdasági szempontból instabillá válik. A makrogazdasági kockázat nem csupán elméleti fogalom – valódi üzleti kudarcokat idézhet elő.

Érdemes figyelemmel kísérni a növekvő fizetésképtelenségi arányokat az adott iparágban, az országkockázati besorolások romlását, és az üzleti kapcsolatokat politikailag vagy gazdaságilag instabil térségekkel, illetve nem megbízható vagy sérülékeny ellátási láncokkal.

Jogi vagy szervezeti változások

A tulajdonosi kör gyakori átalakulása, a vezetői pozíciók gyors cserélődése vagy az összetett vállalati átszervezések mögött gyakran mélyebb problémák húzódhatnak meg. Bár ezek a változások nem feltétlenül negatívak, mindenképpen érdemes megvizsgálni őket.

Érdemes figyelemmel kísérni a magyarázat nélküli vezetői lemondásokat, a cég nevének vagy jogi státuszának módosításait, és az olyan felvásárlási vagy összeolvadási tevékenységeket, amelyek nincsenek összhangban a vállalat teljesítményével.

Egy vállalat jelenlegi helyzete csak egy pillanatnyi állapot – valódi jelentőséggel bír, hogy milyen irányba tart. Egy cég, amely alacsony kockázati szintről közepes felé mozdul, akár aggasztóbb is lehet, mint egy olyan, amely tartósan közepes szinten van. 

Éppen ezért kulcsfontosságú a változások időbeli nyomon követése. Figyeljük a tendenciát: ez már a harmadik negyedév alacsonyabb árréssel? A fizetési késedelmek csak múlt hónapban kezdődtek, vagy már hat hónapja tartanak? A versenytársak javuló tendenciát mutatnak, miközben ez a cég lemarad?

Ha összehasonlítjuk az ágazati átlagokkal és a korábbi adatokkal, könnyebben eldönthetjük, hogy csak átmeneti, vagy valódi, hosszabb távú problémáról van szó.

Nem kell minden vállalatot ugyanolyan részletességgel nyomon követni. A figyelmet érdemes oda összpontosítani, ahol a legnagyobb hatás várható — legyen szó pénzügyi eredményekről vagy működési kockázatokról.

Az alábbiak szerint érdemes kialakítani a folyamatot:

Rendezze a partnereket átlátható kategóriákba, például kitettség, stratégiai jelentőség, vagy szerep (ügyfél vagy beszállító) szerint. A figyelmet elsősorban azokra a vállalatokra érdemes fordítani, amelyeknél jelentős nyitott egyenleg áll fenn, vagy kulcsszerepet töltenek be a működés szempontjából.

Határozza meg, mit szeretne nyomon követni. Döntse el, milyen adatokra van szüksége. Hitelkockázati trendek, pénzügyi mutatók, ágazati kockázatok?
Nem minden mérőszám releváns minden vállalat esetében.

Határozza meg a felülvizsgálat kiváltó okát. Például, ha egy partner kockázati értéke két szinttel romlik, ha a fizetési határidők 15 nappal csúsznak, vagy ha az adott iparág kilátásai negatív irányba fordulnak — ezek mind olyan események, amelyek felülvizsgálatot indokolhatnak.

Érdemes előre meghatározni, milyen lépések szükségesek, ha figyelmeztető jelzés érkezik. Határozza meg a szükséges teendőket, például a kitettség felülvizsgálata, friss dokumentumok bekérése, a szerződéses feltételek módosítása, vagy akár az új üzletek ideiglenes felfüggesztése.

Rendszeresen vizsgálja felül portfólióját.
Még akkor is, ha automatikus értesítések vannak beállítva, érdemes negyedévente vagy félévente átfogó kockázati felülvizsgálatot tartani az egész portfólióra kiterjedően.

Még a megbízható adatok és egy jól kiépített monitorozási rendszer mellett is kulcsfontosságú, hogyan reagálunk a figyelmeztető jelzésekre.
Az alábbi lépések segíthetnek abban, hogy még tudatosabban és hatékonyabban kezelje a kockázatokat:

Érdemes több forrásból származó információkat is figyelembe venni.
Például a követeléskezelő csapata hamarabb észreveheti, ha egy partner késve fizet, mint ahogy ez a kockázati értékben megjelenne. Ha mindkét forrásból származó információkat figyelembe veszi, pontosabb képet kaphat a kockázatokról.

Nem szükséges minden figyelmeztető jelzésre azonnal reagálni — a körülmények is számítanak.
Egy negatív irányú változás például szezonális ingadozás következménye is lehet, és nem feltétlenül jelez tartós problémát. Érdemes a hosszabb távú trendeket és az iparági összehasonlításokat is figyelembe venni, mielőtt döntést hozunk.

Tartsa a kapcsolatot partnereivel.
Ha valamilyen változás történik, érdemes közvetlenül egyeztetni velük — egy beszélgetés gyakran több háttérinformációt ad, mint a hivatalos adatok vagy dokumentumok.

Dokumentálja tevékenységeit.
Ha változik a kockázat, érdemes feljegyezni, hogyan reagált rá. Ez segít később a döntései megindoklásában és az esetleges hiányosságok felismerésében.

Maradjon tárgyilagos.
Az, hogy egy partner hosszú múltra tekint vissza, még nem jelenti azt, hogy jelenleg is stabil. Az adatokra támaszkodjon, ne a megérzéseire.

Az összes kockázati tényezőt manuálisan nyomon követni rendkívül megterhelő lehet – ezért hoztuk létre az Urba360-at. Egyetlen platformon egyesíti a hitelkockázatot, a fizetési szokásokat, a pénzügyi adatokat, a szektor- és országkockázatot, valamint a valós idejű figyelmeztető jelzéseket. Lehetőséget ad arra, hogy partnereit portfóliókba rendezze, nyomon kövesse az időbeli változásokat, és értesítést kapjon, amint valami megváltozik. Legyen szó 20, vagy 2000 partnerről, az Urba360 segítségével a kockázatokat átláthatóan és biztonságosan kezelheti.

Nem irányíthatja, mi történik partnerei vállalkozásában – de azt igen, hogy mennyire van felkészülve. A korai figyelmeztető jelek időt adnak a cselekvésre, így a kockázat sosem éri Önt váratlanul.